Borjúmáj tiroli módra és sütve.

A borjúmáj nagy előnye, hogy remek B-vitamin forrás, olcsó, könnyebb, mint a sertésmáj és gyorsan elkészíthető. Ragadjuk meg tehát az alkalmat, ha a hentesnél meglátjuk. Két ételt készítettem belőle egyszerre, aminek a receptjét most megosztom.

Hozzávalók: 4 adag

90 dkg borjúmáj, (50 dkg tiroli módra, 40 dkg sütve)

A szeletben sütéshez:

fél mokkáskanál majoránna,

pici kakukkfű,

őrölt bors,

2 evőkanál kukoricaliszt,

3 evőkanál olaj.

A tirolihoz:

1 közepes fej vöröshagyma,

2 gerezd fokhagyma,

fél teáskanál pirospaprika,

fél-fél mokkáskanál majoránna és borsikafű (csombor)

kevés zöld és kápia paprika csikozva,

1 dl bor,

1 dl alaplé (kockából is lehet)

1 dl tejszin,

1 evőkanál olaj.

Só csak a végén kerül bele.

A borjúmájat megmossuk, és konyhai papírtörlővel leitatjuk. Szép szeleteket vágunk, a leeső részt felkockázzuk. Gyönyörű darab volt a máj, semmi eltávolítandó hártya nem volt rajta.

Először a sültet készítsük el.

Ehhez a szeleteket a fűszerekkel megszórjuk, kukoricalisztbe vagy lisztbe forgatjuk és a forró olajon 3-3 perc alatt mindkét oldalát átsütjük.

Jénai tálra kiszedjük, melegen tartjuk.  

Ugyanebben az edényben a sütésből megmaradt olajon (ha szükséges, az olajat kipótoljuk) az apró kockákra vágott vöröshagymát világos színűre pirítjuk, majd beledobjuk a finomra vágott fokhagymát és a paprikákat. Hozzáadjuk a majoránnát és a borsikafüvet, majd a pirospaprikát.

Ráöntjük a bort és az alaplevet, rövid forralás után belekeverjük a májszeleteket, és lefedve puhára pároljuk.

Ha puhára párolódott, kevergetés közben hagyjuk a levét elfőni, legvégül keverjük bele a tejszint, sűrű szaftot kapjunk.

Főzés közben nem szabad sózni, mert kemény lesz a máj!

A legvégén sózzuk, esetleg kicsit utófűszerezzük.

Most sajtos burgonyával tálaltam, de sós vízben főtt burgonyával, vagy rizzsel is adhatjuk.